A Bertelsmann német médiaóriás a minap büszkén jelentette be talán leghagyományosabb üzletágának,a könyvkiadó Random House-nak tavalyi eredményeit. A Random House megháromszorozta digitális könyv értékesítését, amely így már az összes bevételének 6 százalékát teszi ki. A Random House minden tizedik Egyesült Államokban eladott könyve e-könyve.
Vagyis „odaát” szemlátomást minden rendben van. Európában azonban korántsem ilyen rózsaszínű a kép.
Ahhoz, hogy az öreg kontinens is felzárkózzon az Államokhoz, legalább 2-5 évre van szükség – mondta berlini sajtótájékoztatóján Markus Dohle, a Random House vezérigazgatója. Európában még mindig túl kevés az olvasó eszköz és a nemzeti nyelveken elérhető könyvek száma is viszonylag csekély.
Több európai kiadó egyszerűen megakadályozta műveinek digitális értékesítését az Amazon számára, tartva a papír alapú könyveik számának jelentős csökkenésétől és attól, hogy az amerikai óriás érvényesíti fölényét az árképzési tárgyalásokon.
Európában egyébként is a Kindle-nél elterjedtebb eszköz az Apple Ipad. Ám még így is csak néhány európai kiadó engedélyezte, hogy kiadványai bekerüljenek az Apple digitális boltjának kínálatába.
Eközben a zavaros és ellentmondásos európai jogalkotási és szabályozási környezet még borúsabbá teszi a képet. A francia szenátus március végén hagyta jóvá azt a jogszabályt, amely
lehetőséget ad a francia kiadóknak, hogy azonos árat kérjenek a könyveikért, akár az Apple, akár egy francia tulajdonú e-könyv kereskedelmi cég árusítja azokat. A francia javaslat olyan árképzési rendszer létrejöttét segíti, amely a hagyományos könyvek piacához hasonlóan Franciaországban és több más európai országban megakadályozza, hogy a kereskedők árengedményeket adjanak a könyvekre.
A kiadók azt mondják, szabott ár elsősorban a független könyvkereskedőket támogatja, arra ösztönözve őket, hogy minél szélesebb választékot kínáljanak és ne leárazott bestsellerekkel töltsék fel a polcaikat. A könyvpiacon a szabott áraknak a régmúltban gyökerező, erős hagyományai vannak, amelyet annak ellenére védenek, hogy más területeken ezek az országok sem fogadják el a „hatósági árat”.
Ugyanakkor vannak olyan jelek is, amelyek szerint az Európai Bizottság szigorítani készül a digitális könyvek árképzési rendszerét. A múlt hónapban a Bizottság tisztviselői házkutatást tartottak számos európai kiadónál, mondván, "okkal feltételezhető, hogy az érintett társaságok megszegték az EU trösztellenes szabályait."
Kiadói vezetők viszont azt mondják, a törvényalkotók ebben az esetben az úgynevezett ügynökségi árképzést kérdőjelezik meg, amely szerint a kiadók állapítják meg az e-könyvek kiskereskedelmi árát, az online kiskereskedők csak jutalékát vonja le belőle.
Az amerikai Amazon inkább nagykereskedelmi áron vásárol könyvet a kiadóktól, és utána maga állapítja meg kiskereskedelmi árait. Az ügynökségi modellt csak nemrég és vonakodva fogadta el a cég az Egyesült Államokban.
Ha az európai szabályozók nem fogadják el az ügynökségi modellt, nehéz elképzelni, hogy tudnak élni a francia törvényjavaslattal. Ráadásul ha engedik a kiadóknak, hogy maguk határozzák meg a kiskereskedelmi árat, az érinteni fog minden digitális tartalommal kereskedő vállalkozást, nem csak azokat, amelyek székhelye Franciaországban van. Ez pedig – egyes kiadói vezetők szerint - úgy hangzik, mint az EU e-kereskedelmi szabályainak megsértése, amelynek alapvető célkitűzése a határokon átnyúló kereskedés elősegítése.
Ezeknek a látszólagos ellentmondásoknak a leküzdése évekbe telhet, miközben az európai e-könyv piac egyre jobban lemarad a tengerentúli mögött.
Ha az európai könyvek továbbra is elérhetetlenek lesznek a legális digitális platformokon keresztül, növekedni fog a kalózkodás veszélye – figyelmeztetnek szakértők. A kiadóknak, politikusoknak és a törvényalkotóknak pedig csak meg kéne nézniük, mit jelentett ez az elmúlt időszakban a zeneipar számára! (forrás: The New York Times)
