A világ legjelentősebb könyves eseménye a minden év októberében megrendezésre kerülő Frankfurti Könyvvásár. Évente több mint 7500 kiállító kínálja itt portékáját mintegy 110 országból. Idén október 12. és 16. között került sor erre a sokszínű, izgalmas eseményre. Az eseményen idén is rengeteg megállapodás köttetett, magas összegekért cseréltek gazdát könyvkiadási jogok. Az egyik eladási szenzációt a nálunk is népszerű Darren Shan új könyve okozta, a másikat egy Holocaust-túlélő naplója. A fő téma természetesen az e-könyv volt, mint az már évek óta megszokott, ám ebben az évben az alaphang némiképp megváltozott a Borders csődje és az e-könyv eddig elképzelhetetlen sebességű térnyerése okán. Összeállításunkban több szemszögből tekintjük át az eseményt.
Az idei fesztivál legfontosabb eseménye a Változások Eszközei Konferencia (The Tools of Change Conference) volt, amelyen az e-könyvek és a közösségi média, mint marketingeszköz használatának jelentősége volt a fő téma. A vásár részeként immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia előadói úttörő kijelentéseikkel megalapozták az egész vásár alaphangulatát, írja a Publishers’ Weekly. A magazin szerint míg tavaly a látogatók még éppen csak elfogadták, hogy az e-könyvek térnyerése megállíthatatlan, az idei előadók már arról próbálták meggyőzni a könyvkiadókat, hogy a most végbement forradalom arra kényszeríti majd a kiadói ipart, hogy a könyv egész természetét újragondolják a digitális világ lehetőségeinek fényében. A bevezető előadásban Bob Stein azt mondta, a könyvkiadás jelenleg forrponton van, és ahogy a víz természete is teljesen megváltozik a forrásponton, amikor vízből gőzzé válik, úgy fog megváltozni a könyvek természete is a jelenlegi forrpont után. A digitalizáció az olvasást magányos tevékenység helyett közösségi élménnyé, esetleg közösségi alkotássá teszi. A tartalom értéke az előadó szerint egyre inkább nulla lesz, az olvasók pedig a kapcsolódó szolgáltatásokért és a közösségért fognak majd fizetni, például egy tankönyv értéke a hozzá kínált ingyenes konzultációs lehetőség lesz. Ez az értéktelenedés a tartalom esetében nyilván a szabad másolhatóság miatt is jelentkezik, ami az EU napokban megjelent állásfoglalása szerint, ami a digitális tartalom szabad, eszközök közötti megosztását alapelvként szögezi le, még nyilvánvalóbban megjelenik.
A másik bevezető előadásban Mitch Joel marketingspecialista a közösségi média hasznosítási lehetőségeire irányította a figyelmet, valamint annak szükségességére, hogy a kiadók újragondolják azokat az eszközöket, amelyekkel olvasóikat elérik, kapcsolatot tartanak velük. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a könyvvásárlás a legújabb technikai és tartalmi fejlesztések után egyre inkább impulzusvásárlássá válik, míg a kiadók marketingtevékenysége még mindig meglehetősen konzervatív. A valódi kérdés nem az, hogy hagyományos vagy elektronikus formában vásárolják meg majd az adott könyvet, hanem hogy a rendelkezésre álló tartalom-típusok közül egyáltalán a könyvet választja-e majd a felhasználó. Annak érdekében, hogy a fogyasztó a könyv mellett döntsön, össze kell kapcsolni a szerzőt és az olvasót.
A konferencia konklúziójaként arra az anakronizmusra hívták fel a figyelmet, ami megfontolandó lenne a magyarországi kiadók számára is, hogy miközben megnyílt egy lehetőség, amely lehetővé teszi, hogy bármikor és bárhol megvegyék a kiadó áruját digitális formában, a kiadók kiabálva tiltakoznak, mint egy hisztis kisgyerek, a lehetőség ellen, ami nem normális reakció. Felhívta a figyelmet arra, hogy akármit tesznek, a világ megváltozott, és akárhogy kapálódznak ez ellen a kiadók, az olvasók nem úgy fognak vásárolni és olvasni, ahogy azt a kiadók rájuk akarják kényszeríteni.
Több nagy nemzetközi kiadó is az idei vásáron jelentette be, hogy azokat a könyveiket, amelyek ma már nem kaphatóak, ám a jogaikkal még rendelkeznek (ez az ún. backlist) teljeskörűen elérhetővé teszik digitális formában. A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins azt is bejelentette, hogy megkezdi hagyományos könyvként még nem kiadott könyvek e-könyvként való forgalmazását.
A Borders nemzetközi könyvesbolthálózat csődje arra inti a kiadókat és a könyvkereskedőket, hogy gondolják újra tevékenységüket és a digitalizálódó világhoz alkalmazkodva tervezzék újra tevékenységüket a túlélés érdekében. Az egész vásár legfontosabb témája a Guardian című brit napilap tudósítása szerint az e-könyv térnyerése volt. Ezen belül is azok a kérdések, hogy mikor éri el az e-könyvek terjedésének sebessége a világ más részein az angolszász világban tapasztalhatót, milyen mértékben növekedhetnek még az eladások (hiszen miközben a hagyományos könyvek forgalma folyamatosan csökken, addig az e-könyvek eladási darabszámai minden várakozást felülmúltak), illetve hogy az e-könyvek árának milyen szinten kellene lennie (legyenek-e sokkal olcsóbbak, mint a hagyományos vagy sem).
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke az MTI-nek nyilatkozva kicsit más képet festett, mint amit külföldi forrásaink jeleztek. Zentai számára a legfontosabb üzenet az, hogy „a frankfurti vásáron már tíz évvel ezelőtt az volt a jelszó, hogy "Sorry Mr. Gutenberg", de - mint hangsúlyozta - Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv ma is él.”
„Mindennek alátámasztására utalt arra, hogy a világ egyik legigényesebb, legsokrétűbb, legjobb könyvkiadása a német, a teljes német könyvpiacnak ugyanakkor mindössze 0,5 százaléka az elektronikus könyv.…Bár szinte hetente jelenik meg értékelés az úgynevezett e-könyv térnyeréséről, a frankfurti könyvvásáron semmifajta "elsöprő erőt" nem lehetett tapasztalni - fogalmazott az MKKE elnöke, utalva arra: a trendváltásról sok szó esik, de valójában az még messze nem következett be.„
Azt elfelejti említeni, hogy az e-könyv más országokban is 3-4 év alatt terjedt el, bizonyos könyvfajtáknál már túlszárnyalta az eladás a hagyományosat teljesen készületlenül érve és egy év alatt teljesen átalakítva a könyvpiacot. Arról is megfeledkezik, hogy a német előrejelzések is (ld. korábbi cikkünket itt) három év múlva 25%-os e-könyv arányt várnak a könyvpiacon.
