A The Economist című gazdasági hetilap tegnap megjelent cikkében Dickens klasszikusára utaló címmel elemzi a változóban lévő könyvkiadói világot és a e-könyv jövőjét. A cikkíró úgy véli, a digitalizáció meglehetősen későn érte el a könyvkiadást, de gyorsan átalakította az iparágat.
A változás jele a cikk írója szerint az, hogy az IKEA népszerű BILLY könyvespolcainak új, mélyebb változatát hozza forgalomba, amelyek alkalmasak arra, hogy a könyvek előtt mindenféle dísztárgyakat helyezzünk el, ezzel használati tárgyból inkább dísztárggyá változtatva a hagyományos könyveket.
Az elmúlt öt hónapban az USÁ-ban az e-könyv eladások túlszárnyalták a keménykötésű könyvekét, mikövben egy évvel korábban az Amerikai Könyvkiadók Egyesülete szerint háromszor annyi keménykötésű könyvetr adtak el, mint e-könyet. Az Amazon ma már az olcsóbb papírkötésű könyveknél is több e-könyvet ad el. A digitális formátumok elterjedése és a könyvesboltok bezárása kölcsönhatásban van egymással, azaz az e-könyv terjedése hozzájárulhat boltóriások bedőléséhez, mint például a nemrégiben becsődölt Borders, ugyanakkor a könyvesboltok számának csökkenése az e-könyvek terjedését segíti.
A könyvek világába csak jóval a zene- és a médiaipar után érkezett meg a digitalizáció. A könyvkiadók úgy gondolják, a kiadói ipar más pályát fog befutni ezen a területen. Bizonyos tekintetben ez valóban így van, de nem biztos, hogy könnyebb lesz a helyzet.
Néhány területen a hagyományos könyvről a digitálisra való áttérés bevételt termel. Jelenleg magas profitrátával dolgozik az e-könyv kiadás és kereskedelem, ugyanakkor a hagyományos könyvkiadás számos buktatóját el lehet kerülni. Egy kisebb kiadó képviselője szerint a hagyományos könyvkiadás egyik legfőbb buktatója a példányszám megválasztása. Ha egy könyvből túl sokat nyomatatnak, a terjsztőktől sok példány fog visszaérkezni, amit tárolni kell. Ha kevés a példányszám, el sem jut a boltokba vagy magasabb áron kell újranyomást rendelni. Ezek a problémák a digitális kiadásnál nem merülnek fel. A cikk nem tér ki a már nem kapható könyvek digitalizálásából fakadó előnyökre. Vannak olyan művek, amelyekből évről évre néhány száz példány elkelne a boltokban, ám ezek újranyomása ilyen példányszámban nem éri meg, míg nagyobb példányszámban történő újranyomásuk olyan tárolási költséget róna a kiadóra, amit nem tudnak finanszírozni.
A romantikus regények és a sikerkrimik különösen népszerűek e-könyv formájában, aminek egyik oka a cikkíró szerint az is lehet, hogy a buszon utazva nehéz kitalálni, hogy útitársunk éppen horrort vagy Dosztojevszkijt olvas e-olvasóján. A nálunk is jelenlévő, romantikus történeteket kiadó Harlequin vezetője szerint az e-könyv számos kiadványuk újraéledését hozta. A romantikus regénysorozatok általában csak néhány hétig találhatóak meg a polcokon – nálunk az újságosoknál. A HArlequin mintegy 13 ezer könyvét digitalizálta, amelyek ezáltal könnyen elérhetővé váltak. A digitális formátumot az olvasói ízlés tesztelésére is használják, néhány művet először csak e-könyvként adnak ki, hogy felkeltsék az olvasók érdeklődését.
A felsorolt előnyökkel számos veszély áll szemben. A legfontosabb természetesen a kalózkodás. A digitális könyvfájlok kicsik, sokkal kisebb tárhelyet igényelnek, mint a filmek vagy akár egy lemez. Ugyan az olvasók nagy része kevésbé hajlamos a kalózkodásra, mint más digitális termékek fogyasztói, de számukra is nehéz mindig ellenállni az ingyenes hozzáférésnek. Az e-könyvek rendszeresen felbukkanak a fáljmegosztókon egyenként és nagyobb csomagokban is (pl. 2500 minőségi e-könyv vagy 7000 magyar nyelvű e-könyv). Számos országban, például Spanyolországban vagy Oroszországban a kalózkodás a középkorúak körében is elterjedt.
A kalózkodás jelentős veszélyeket hordoz a másik jelentős veszéllyel, az e-könyvek árazásának kérdésével összefüggésben. Az Amazon kezdetben legtöbb e-könyvét $ 9.99-ért árulta, sokszor veszteséggel, hogy a Kindle terjedését segítse. Ennek eredményeként hamarosan úgy tekintettek Amazonra, mint aki leértékeli a könyveket valós értékükhöz képest formátumtól függetlenül. A iPad piacra kerülésével egyidőben a kiadók nyomást kedztek gyakorolni az Amazonra, hogy mozduljon el az ún. ügynökségi árképzés irányába. Ebben a formában a kiadók maguk határozzák meg az árakat, amelyből a forgalmazók, így az Amazon is, nagyjából 30%ban részesednek. Ez számos könyv esetében áremelkedést okozott.
Míg bizonyos árak emelkednek, a piacot elárasztották az ingyenes vagy olcsón hozzáférhető termékek is. Kezdő szerzők, akik gyorsan szeretnék felhívni magukra a figyelmet, ugyanakkor nincs ügynökük vagy kiadójuk, akikkel osztozniuk kellene a bevételen, extrán olcsón árulják könyveiket. A könyvkiadók a bevezető diszkontárak módszerét választották néhány könyv esetében. Az Amazon legnagyobb példányszámban eladott 100 e-könyve közül ezen a héten 21 a legalacsonyabb, 99 centes árkategóriába tartozik, a legtöbb könyv ára $4,98 és $8,82 között van, míg a listán található legdrágább könyv Dick Chaney volt amerikai alelnök nagy botrányt kavart memoárja $16,99-ért.
A kiadók nem győzik hangsúlyozni, hogy a könyvek ára korábban is széles skálán mozgott. Az angolszász piacon ugyanannak a könyvnek keménykötésű, madj minőségi és olcsó papírkötésű kiadása is megjelent. Ezek a könyvek azonban jelentősen különböznek egymástól fizikai megjelenésükben, míg az e-könyvek egyformák. A 99 centes krimik nagy sikere azt bizonyítja, hogy az olvasók sokkal inkább árérzékenyek, mint amennyire a kiadók minőség iránti érzékenységüket feltételezik.
Az USÁ-ban és Nagy-Brittaniában komoly veszélyforrás az Amazon piaci dominanciája is, miközben a hagyományos könyvpiac forgalmának nem egészen negyede zajlik a kereskedelmi óriáson keresztül, addig az e-kereskedelem 60-70%-a az övé az USÁ-ban, Nagy-Britanniában pedig ez az arány akár a 90%-ot is elérheti. Az USÁ-ban legfőbb versenytársuk a Barnes&Noble. Érdekes jelenség viszont, hogy az iPad terjedése ellenére a Apple iBookstore-ja erősen lemaradt a versenyben. Egy nemrégiben készült kutatás szerint az iPad tulajdonosok mindössze fele olvas e-könyvet, ugyanakkor kétharmaduk az iPad mellett rendelkezik e-könyv olvasóval vagy tervezi külön ilyen eszköz beszerzését.
A harmadik, és a cikk szerzője szerint a legnagyobb probléma a kirakat eltűnése. A HarperCollins kiadó vezetője, Brian Murray emlékezet arra, hogy míg egy film piacra dobásakor akár 100 millió dollárt is költenek marketingre, egy lemetz megjelenését rádiócsatornák reklámozzák, a könyvkiadók jelentős részben a könyvesbolti megjelenésre támaszkodva igyekeznek felhívni új megjelenéseikre a figyelmet. A könyvesboltok jelentőségének csökkenésével illetve bezárásukkal a kiadók nem csak egy értékesítési csatornától esnek el. Murray úgy véli, bár a kiadók egyre inkább a közösségi médiára igyekeznek támaszkodni könyveik megismertetésében, egyelőre nincs alternatív megoldás arra a különleges érzésre, amit egy könyvesboltbeli böngészés jelent. Megoldási próbálkozások vannak külföldön és nálunk is. Ilyenek azok a könyves közösségi oldalak, amelyek beleolvasási lehetőséget, személyes ajánlókat és vásárlási lehetőséget is kínálnak.
A könyvkiadók előtt számos olyan veszélyforrás és lehetőség van, amelyek között más média iparágak már évek óta lavíroznak, ugyanakkor számos egyedi aspektust is figyelembe kell majd venniük. A következő évek minden bizonnyal érdekesek, izgalmasak és veszélyesek lesznek.
a The Economist nyomán
