Colibri Books

Az amazon.com tegnap bejelentette, hogy új, egyetemi e-tankönyvek kölcsönzését lehetővé tevő szolgáltatást indít el, amelynek segítségével a diákok akár 80%-ot is megtakaríthatnak. A szeptemberben kezdődő tanévben több tízezer, a legjelentősebb tankönyvkiadó cégek gondozásában megjelenő kötet válik a Kindle Store-on keresztül kölcsönözhetővé.

A Google eBooks bejelentette, hogy az elektronikus könyvek után a könyvolvasók piacán is versenybe száll az Amazonnal. Vasárnaptól a Kindle-lel azonos áron, 139 dollárért kínálják Amerikában az iRiver koreai gyártó által kifejezetten számukra fejlesztett, 6”-os, e-ink technológiás és WiFi kapcsolatra alkalmas Story HD olvasót.

Az e-könyvek térhódítása beteheti a kaput a könyvdizájnereknek, még akkor is, ha sokan lehetségesnek tartják a digitális és a nyomtatott könyvek hosszú távú békés egymás mellett élését – hangzott el a könyvborító tervezők idei konferenciáján, a londoni British Könyvtárban.

Az irodalmi Nobel-díj lehetséges várományosai között említi Krasznahorkai Lászlót a tekintélyes amerikai lap, a The New Yorker. A cikk szerzője James Wood úgy fogalmaz, hogy a magyar író „narratívájának lassú lávafolyama”, Samuel Beckett, Claude Simon, Thomas Bernhard és José Saramago művészetéhez hasonlatos. 

Nemrég jelent meg egy felmérés, amely – bár nem éppen tudományos és nem is fantasztikus -, mindenképpen figyelemre méltó. És főképp kitűnő adalékokkal szolgál az e-könyv üzletág számára.

A sci-fi író Stephen Hunt nem lévén elégedett az e-könyvekkel kapcsolatos felmérésekkel, kutatásba kezdett, felhasználva saját website-ját, a Facebookot és a Twittert. 836 választ kapott. A válaszadók – jórészt a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői - 71 százaléka olvas e-könyvet.  Ez az átlagnál lényegesen magasabb szám! További 20 százalékuk tervezi, hogy a közeljövőben e-könyvolvasót vásárol.

Amióta J.K. Rowling, a Harry Potter könyvek írója bejelentette, hoogy új weboldalt indít Pottermore címmel, megindult a találgatás: mit kapnak a rajongók az új site-on? Pontos informáációja még senkinek nincs, hiszen az oldalon egyelőre csak annyi olvasható, hogy július végén jön az igazi meglepetés, annyi már most bizonyos – és ezt maga Rowling is megerősítette -, hogy erről a honlapról lesznek letölthetők a Harry Potter könyvek. Az ügy pikantériája, hogy Rowling eddig nem engedélyezte könyveinek megjelenését e-formátumban. Mindez pedig azt jelenti, hogy az e-könyv újabb jelentős üzleti siker elé néz.

Egy olyan időszakban, amikor minden szereplő szeretne pontos képet kapni az e-köny piac valós értékéről, a brit Kiadók Társaságának (PA) tavalyi évkönyvében három különböző számadatot találunk: 16 millió font, 13 millió font és 20 millió font.

16 millió fontra becsülik az összes digitális formában értékesített tartalmat. Ebbe tartoznak a digitális hangoskönyvek, e-könyvek, a netről részben vagy egészben letöltött olvasható tartalmak és minden más, digitálisan hozzáférhető tartalom, érkezzen interneten keresztül vagy CD-romon. A 16 milliós összeg magában foglalja a fikciós irodalmat (6 millió font), a tényirodalmat (1 millió) és a gyermekirodalmat (1millió font) is.

Az amerikai Könypiaci Tudományok Kutató Csoportja (BISG) legutóbbi felmérése szerint az Egyesült Államokban minden negyedik olvasó rendelkezik e-könyv olvasóval vagy van a birtokában e-köny. A felmérésben háromezren vettek részt, és közülük hétszázötvenen válaszoltak igennel a fenti kérdések egyikére.

Ugyancsak a BISG kutatásából derül ki, hogy az amerikai könyvpiacot a fikciós könyvek uralják. A tudományos-fantasztikus, romantikus és szépirodalmi művek az elolvasott könyvek 60 százalékát teszik ki. Ami pedig az e-könyv bizniszt illeti: az eredmények azt mutatják, hogy az e-vásárlók vásárlók kétharmada ma már kizárólag digitális formátumokat használ. (forrás: Book Industry Study Group )

A Bertelsmann német médiaóriás a minap büszkén jelentette be talán leghagyományosabb üzletágának,a könyvkiadó Random House-nak tavalyi eredményeit. A Random House megháromszorozta digitális könyv értékesítését, amely így már az összes bevételének 6 százalékát teszi ki. A Random House minden tizedik Egyesült Államokban eladott könyve e-könyve.

Vagyis „odaát” szemlátomást minden rendben van. Európában azonban korántsem ilyen rózsaszínű a kép.

A könyv ma már nemcsak betű, szöveg: hanem összetett webes vállalkozás is – állítja Kerekes Pál. A Könyvfesztiválra megjelentetett e-book kalauz (Kossuth Kiadó) szerzője a gyakorlatban is megmutatja, mit jelent ez: a könyv megjelenésével egy időben indította útjára annak weboldalát is, Könyvkonnektor néven.

A weblap bemutatja a könyv történetét, ismerteti az előző kiadásról megjelent recenziókat, a könyvhöz érkezett javítási javaslatokat, és az ezzel kapcsolatos szerzői korrekciókat.

A könyvkonnektor blog-része a napi e-könyves életbe nyújt bepillantást. Az első bejegyzések az e-könyv etikettjével, hazai és külföldi eseményeivel foglalkoznak. A blog része az „e-könyv ellenálló” fejezet is. Itt középpontba kerülnek olyan irodalmi műfajok, amelyek egyelőre nem jeleníthetők meg egyáltalán vagy csak hiányosan az e-könyv-olvasón. Például a képvers, a performansz, vagy éppen a számítógéppel generált, programozott literatúrák, mint a versgenerátor. Kerekes Pál e-book kalauza egyelőre – úgy tűnik, ez a magyar piac sajtossága – nem vásárolható meg e-könyv formátumban. 

Globális digitális közkönyvtárának létrehozásával a kulturális értékek megőrzését, valamint az alkotók számára megjelenési lehetőség biztosítását akarja elérni a Google, amely a terven a világ számos könyvtárával és kiadójával együttműködve dolgozik - mondta Simon Morrison, a Google szerzői jogi és kommunikációs menedzsere pénteken a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Előadásában a szakember felidézte, hogy a Google, a napjainkra óriáscéggé lett amerikai internetes kereső tizenkét évvel ezelőtt egyszerű keresőmotorként indult. Fokozatosan felismerték azonban, hogy sokan olyan tartalmakat keresnek, amelyek nem érhetők el online, hanem múzeumokban, könyvtárakban vannak, ezért indították el digitalizációs projektjüket. Simon Morrison kifejtette, hogy a hozzáférés biztosításán kívül ez biztonsági célokat is szolgál, hiszen például egy természeti katasztrófa esetén a tartalom nem vész el.

 Egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint csak az Egyesült Államokban a kiadók évente 16 millió tonna papírt használnak fel. Ehhez csaknem 32 millió fát kell kivágni. Az újság és könyvipar együttesen csaknem 125 millió tonna élő fát „fogyaszt”. A finomított papír előállítása annyi szénmonoxidot termel, amennyit 7,3 millió autó egyetlen év alatt. A nyomtatott könyvek háromszor annyi szerves nyersanyagot és hétszer annyi vizet emésztenek fel, mint amennyit az e-könyvek előállítása. A környezeti hatásokat az Egyesült Államokban ismerték fel a leghamarabb, nem csoda, hogy itt adják el a legtöbb e-könyv olvasót és e-tartalmat. Utóbbi forgalma egyetlen év alatt 112 százalékkal nőtt, jelenleg az összes könyveladás 9 százalékát teszik ki az e-könyvek. Csupán az Amazon és az iTunes felületein eddig 79 millió e-könyv talált gazdára. (www.konyvesblog.hu)

 A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film- és a könyvkiadásra is hasonló sors vár. Az internetes kalózkodás szerintük „helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében”, alkotók, közvetítők tömegét teszi tönkre, ami végül a kultúra egészének elszegényedéséhez vezet. Ami most történik azonban, korántsem új jelenség – állítja nemrég megjelent tanulmánykötetében Bodó Balázs. Az elsősorban internetes médiakutatásokkal foglalkozó közgazdász szerint a „tisztességes kiadók és az elvetemült kalózok” évszázados küzdelmének van néhány feltűnően ismétlődő motívuma. A kalózok megjelenése minden alkalommal valamilyen piaci rendellenességre vezethető vissza – állítja a kutató. A kalózok – szerinte – mindig azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani.

 A fájlcserélőket ma ugyanaz a gyanakvás és elutasítás övezi jogászi, üzleti, politikai körökben, mint amilyen gyanakvás és elutasítás kísérte a többi szerzői jogi kalózt, normasértőt saját korában. Pedig  a fájlcserélők ugyanolyan „alapvető és megkerülhetetlen, paradigmaváltó szerepet játszanak a kulturális javak körforgásának átalakulásában (átalakításában), mint amilyen paradigmaváltó szerepük volt számos korban és piacon azoknak, akiket korábban kalózoknak tartottak kortársaik” - állítja Bodó Balázs.

A túlzottan sok, különböző formátum is akadályozza a magyar piacon az e-könyvek elterjedését. Egyebek mellett ez hangzott el a Web2.0 Symposium- Barcamp Budapest konferencián. Az e-könyv piac egyes szereplőinek kerekasztal beszélgetésén abban egyetértettek, hogy a magyar piac mérete miatt nem képes fenntartani 3-4 féle rendszert. Ráadásul a kiadóknál is ellenállásba ütköznek az elektronikus könyvvel foglalkozó cégek. A beszélgetők abban is egyetértettek, hogy a beszerezhető e-könyv olvasók még mindig túlságosan drágák az átlagos magyar fogyasztó pénztárcájának (www.privatbankar.hu).