HTML

Colibri Books

Hírek, információk , újdonságok, érdekességek, pletykák és statisztikák az elektronikus könyvek világából. Itt mindent megtalálsz, ami az e-könyvvel kapcsolatosan fontos.

Friss topikok

Linkblog

Trendek és hírek az e-könyvek világából

2012.06.11. 16:30 :: paddington

Egyelőre fokozatosan nyílik a kereslet és kínálat közötti olló a hazai e-könyv piacon annak ellenére, hogy a legálisan hozzáférhető tartalom mennyisége folyamatosan, ám lassan növekszik. Erre és az ebből adódó veszélyekre is felhívták a figyelmet egy sajtóbeszélgetésen, amely a 83. Ünnepi Könyvhét egyik utolsó rendezvényeként az e-könyv hazai helyzetét járta körül különböző aspektusokból. A megszólaló szakemberek az e-könyv piacának különböző területein munkálkodnak, e-könyv kiadásával, kereskedelmével illetve e-olvasók forgalmazásával foglalkoznak, de megszólal a témával mélyebben is foglalkozó „fogyasztó” és a könyvtáros is.

Farkas István, akit az E-könyv olvasó blog látogatói dworkyll néven ismernek, felhívta a figyelemet arra, az utóbbi években pedig felpörgött az e-tartalom hordozható megjelenítésére képes eszközök piaca is. Kifejezetten erre a célra készült (eInk-es) olvasóból pár tízezer darab van az országban, tabletekből, netbookokból százezres, okostelefonokból milliós nagyságrendekről beszélünk, amelyek mind képesek az elektronikus olvasnivalók megjelenítésére.

Nagy késében van viszont az ezeket az eszközöket, ezt a fogyasztói igényt legálisan kiszolgáló tartalomboltok felfutása. A legális kereskedelmi kínálat párezer cím, ráadásul nem is a nagy példányszámban keresett művek, míg a legális ingyenes (elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalain található) tartalom nagyságrendileg tízezer cím körül van. Ezzel áll szemben a tartalommegosztó oldalakon föllelhető 40-50.000 cím, amik után véletlenül sem jut ellentételezés az alkotókhoz, jogtulajdonosokhoz. Ezek írott – vagyis papíralapú – könyvek digitalizált változatai.

Miközben a legális szféra címkészlete nagyon kevés kivételről eltekintve vagy nem friss, vagy nagyon szűk kör érdeklődésére tarthat csak számot, az illegális zónában, minél népszerűbb egy kötet, minél nagyobb olvasói várakozás kíséri, annál gyorsabban bukkan fel – ez a tendencia jellemzi egyelőre a bestsellereket, a premier címeket. A hagyományos könyvkiadók nagy része még kivár, úgy vélik kicsi a piaci potenciál, nem okoz számukra jelentős kárt a kalózkodás, nem éri meg a fáradtságot az e-könyvekkel való vesződés. A kiadók félelme az is, hogy az e-könyv egyidejű megjelenése a hagyományos könyvek fogyását akadályozná. A legnagyobb kérdőjelek napjainkban a legálisan kapható e-könyvek esetében illegális másolás elleni védelem szükségessége és az e-könyvek ára.

Miyazaky Jun, az SF Portál képviseletében a másolásvédelmi technológiákkal kapcsolatos néhány tévhitet igyekezett eloszlatni. A magyarországi e-könyv piac egyre több szereplője osztja azt a nézetet, hogy a másolásvédelem (DRM) több szempontból is zsákutca, ahogy azt a film és zeneiparban már láthattuk: nem hatékony, hiszen az Interneten könnyen megtalálhatóak a védelem feltöréséhez szükséges eszközök; ugyanakkor pont azon fogyasztók életét nehezíti meg, akik legálisan megvásárolták, pénzt fizettek az adott tartalomért. A másolásvédelem nem felhasználóbarát, és nem is védi a tartalom előállítóját. Ugyanez igaz az e-könyvekre is. Az utóbbi időben egyre inkább legfeljebb a vásárlót azonosító vízjelet helyeznek el az e-könyvekben itthon és külföldön egyaránt.

A hazai és külföldi cégek egy része tehát nem a másolásvédelemben hisz, a könyvek kalózkodását ez ugyanis nem állítja meg. Hatékony, ám minden bizonnyal lassabb út lehet a fogyasztók felvilágosítása, egy olyan szemlélet kialakítása, amely elismeri, hogy az e-könyv is érték, amiért éppúgy illik fizetni, mint bármilyen más termékért. Ehhez az kell, hogy az olvasók is tisztában legyenek vele, a vásárlásuk az írók, szerkesztők, a könyvelőállítás folyamatában résztvevők munkájának ellenértéke, akik nélkül nem lenne könyv. Igaz ez abban az esetben is, ha egy mű kizárólag e-formátumban jelenik meg.

Séllei Aranka, a digitalbooks kereskedelmi vezetője arra hívta fel a figyelmet, kulcskérdés az e-könyv piacának szempontjából, hogy milyen áron kínálják a megvásárolható tartalmat. Az e-könyvet olvasók igénye egyrészről, hogy aránylag alacsony áron jussanak tartalomhoz, másrészről a kiadók a papírkönyvek eladását féltik, ezért tartják az e-könyvek árát magasan. Az arany középút az lenne, ha az e-könyv tartalma határozná meg az árat: egy friss tudományos munka kerülhet akár 3000-4000 Ft-ba, egy sűrűn fogyasztott, új kiadású bestseller ára optimális esetben legfeljebb 1500-2000 Ft lehet, a régebben kaphatóaké a felmérések szerint 500-1000 Ft. Nehezíti a helyzetet, hogy az e-könyv árát 27% ÁFA terheli, ami a nettó fogyasztói árat is befolyásolja.

A CoLibri Könyvek képviseletében Salamon Eszter elmondta, a tarthatatlan helyzet egyik megoldásaként közvetlenül megkerestek számos bestseller-szerzőt annak érdekében, hogy akár hagyományos könyveik kiadóit gyors cselekvésre bírva, akár más kiadó gondozásában tegyék elérhetővé könyveiket legálisan is. Ez a lépés a könyves szakma egy részében igen pozitív fogadtatásra talált, míg másokat felháborított.

Kereszty András, a Hónap Könyve kiadó vezetője elmondta, az e-könyv piac különböző szereplői között elkezdődött egy szakmai együttműködés kialakítása, a közös álláspont keresése. Ez az egyeztetési folyamat és a reményeink szerint létrejövő állandó párbeszéd mindenki számára nyitott, aki e-könyvekkel foglalkozik vagy foglalkozni kíván a jövőben. Az egyeztetésben résztvevők úgy tartják, hogy miközben versenyhelyzet van a piacon, vannak olyan közös érdekek, amelyek mentén nagyon fontos, hogy közösen lépjenek fel.

Moldován István, az Országos Széchenyi Könyvtár e-könyvekkel foglalkozó munkatársa, egyben a Magyar Elektronikus Könyvtárt működtető egyesület képviselője üdvözölte a formálódó szakmai együttműködést, ami nélkülözhetetlen a terület fejlődéséhez. Így például a hazai e-könyv világában még bevezetés előtt áll az e-könyvek könyvtári kölcsönzése, amely külföldön már elterjedt gyakorlat (bár még számos nyitott kérdésre keresik a válaszokat) és jelentősen bővítheti az e-könyvek ismertségét, használatát. Ma még meglepő, hogy e-könyvet is lehet kölcsönözni a könyvtárban, ezen belül pedig különleges szerepet játszik a mindenki számára ingyenesen elérhető tartalmak, a MEK és a DIA anyaga. A nemzeti könyvtár örömmel üdvözli, ha közös álláspontot alakítanak ki a kiadók és terjesztők ezen a területen csakúgy, mint az e-könyvek kötelespéldányainak vonatkozásában.

Szólj hozzá!

Címkék: magyarország ár drm kalózkodás könyvpiac kölcsönzés e-könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://colibribooks.blog.hu/api/trackback/id/tr704581003

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.