Colibri Books

 A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film- és a könyvkiadásra is hasonló sors vár. Az internetes kalózkodás szerintük „helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében”, alkotók, közvetítők tömegét teszi tönkre, ami végül a kultúra egészének elszegényedéséhez vezet. Ami most történik azonban, korántsem új jelenség – állítja nemrég megjelent tanulmánykötetében Bodó Balázs. Az elsősorban internetes médiakutatásokkal foglalkozó közgazdász szerint a „tisztességes kiadók és az elvetemült kalózok” évszázados küzdelmének van néhány feltűnően ismétlődő motívuma. A kalózok megjelenése minden alkalommal valamilyen piaci rendellenességre vezethető vissza – állítja a kutató. A kalózok – szerinte – mindig azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani.

 A fájlcserélőket ma ugyanaz a gyanakvás és elutasítás övezi jogászi, üzleti, politikai körökben, mint amilyen gyanakvás és elutasítás kísérte a többi szerzői jogi kalózt, normasértőt saját korában. Pedig  a fájlcserélők ugyanolyan „alapvető és megkerülhetetlen, paradigmaváltó szerepet játszanak a kulturális javak körforgásának átalakulásában (átalakításában), mint amilyen paradigmaváltó szerepük volt számos korban és piacon azoknak, akiket korábban kalózoknak tartottak kortársaik” - állítja Bodó Balázs.